Egy ősi utazás, amely ma is hatással van ránk

Annak ellenére, hogy Izrael egy kisebb2 ország, mindig benne van a hírekben. A hírek továbbra is beszámolnak az Izraelbe költöző zsidókról, az ott feltalált technológiáról, de a konfliktusokról, háborúkról és a környező emberekkel fennálló feszültségekről is. 

Miért?

Ha egy pillantást vetünk Izrael történetére a Biblia Teremtés könyvében, az felfedi, hogy 4000 évvel ezelőtt egy ma már nagyon jól ismert férfi kempingre indult a világnak azon a részén. A Biblia azt mondja, hogy az ő története hatással van a jövőnkre.

Ez az ősi ember Ábrahám (más néven Ábrám). A Biblia feljegyzi Isten első lépéseit Ábrahámmal együtt tett ős ígérete beteljesítése terén.

Ígéret Ábrahámnak

Isten ígéretet tett Ábrahámnak:

² Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel.

³ Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.

Teremtés Könyve, 12:2-3

Ábrahám Neve Nagy Lett

Néhányan ma azon töprengenek, hogy létezik-e egy személyes Isten, aki törődik azzal, hogy segítse zaklatott életünket, és reményt adjon nekünk. Ezen az alapon tesztelhetjük ezt a kérdést. Itt Isten ígéretet tett egy konkrét személynek, aminek egyes részeit ma igazolni tudjuk. A beszámoló feljegyzi, hogy az ÚR közvetlenül megígérte Ábrahámnak, hogy „naggyá teszem a nevedet”. A 21. században élünk – 4000 évvel később. Ma Ábrahám neve az egyik legismertebb név az ókori történelemből. A mai zsidók és arabok tőle származnak. Róla nevezték el a közelmúltban, az Egyesült Államok által támogatott, a Közel-Kelet geopolitikáját megváltoztató béketervet, az Ábrahám-egyezményt . Ez az ígéret szó szerint , történelmileg és ellenőrizhetően valóra vált.

A Holt-tengeri tekercsek a Biblia legkorábbi kéziratait tartalmazzák . Keletkezésük i.e. 200-100. Ez azt jelenti, hogy ez az ígéret legkésőbb már jóval azelőtt írásban van, hogy az „Ábrahám” név a zsidó nemzeten kívül ismertté vált volna. A beteljesedés nem úgy történt, hogy egyszerűen leírták, miután Ábrahám neve ismertté vált.

… nagy nemzete révén

Ugyanilyen megdöbbentő, hogy Ábrahám tényleg nem tett semmi említésre méltót az életében. Semmi olyat nem ért el, amitől az ember neve általában „nagyszerűvé” válna. Nem írt semmi rendkívülit. Ábrahám nem épített semmi említésre méltót. Nem vezetett lenyűgöző katonai képességekkel rendelkező hadsereget. Nem volt államférfi, sem tanár. Ábrahám nem is uralkodott egy királyságon. Valójában semmi mást nem csinált, mint hogy tábort ütött az útja során, imádkozott a vadonban, aztán született egy fia.

Ha Ábrahám korában éltél, és megjósolnád, hogy kire fognak leginkább emlékezni több ezer évvel később, akkor fogadtál volna az akkori királyokra, hadvezérekre, harcosokra vagy udvari költőkre, hogy ma is emlékeznek rájuk. De ezeknek a személyeknek a neveit mind elfelejtették. Viszont a férfi neve, akinek alig sikerült családot alapítania a vadonban, világszerte ismert. A neve már csak azért is nagyszerű, mert a nemzet(ek) vezették a beszámolóját. Aztán a tőle származó egyének és nemzetek naggyá váltak. Pontosan így ígérte Isten már régen („Nagy nemzetté teszlek… naggyá teszem a nevedet”). A történelemben nincs még egy olyan személy, aki nem saját eredményei, hanem csupán utódai révén vált ismertté.

… Az Ígéretes Akaratán Keresztül

A mai emberek, akik Ábrahámtól származtak – a zsidók – sosem voltak igazán egy olyan nemzet, amelyet mi általában a nagysággal társítunk. Nem építettek olyan nagy építészeti struktúrákat, mint példáuk az egyiptomiak a piramisokat. Nem írtak filozófiát, mint a görögök, és nem irányították a távoli gyarmatokat, mint a britek. Ezek a nemzetek világbirodalommá válva érték el eredményeiket, hatalmas haderejük segítségével terjesztve határaikat.

De a zsidók soha nem értek el ekkora birodalmi hatalmat. A zsidó nép nagyságát leginkább az általuk megszületett Törvénynek és Könyvnek (Bibliának) köszönheti; néhány figyelemre méltó személytől, akik nemzetükből származtak; és hogy különálló és némileg eltérő embercsoportként élték túl ezeket az évezredeket. Nagyságukat valójában nem annak köszönhetik, amit tettek, hanem annak, amit velük és rajtuk keresztül tettek .

A történelembe bélyegzett „akaratok”.

Most nézzük meg azt a személyt, aki ezt az ígéretet meg akarta valósítani. Ott feketén-fehéren ismételten kiírja, hogy „Én fogom tenni…”. Az az egyedülálló mód, ahogy nagyságuk a történelemben megmutatkozott, ismét figyelemreméltó ahhoz a kijelentéshez, hogy a Teremtő lesz az, aki ezt megvalósítja, nem pedig ennek a „nemzetnek” valamilyen veleszületett képessége, hódítása vagy ereje. Jó példa arra, hogy napjainkban a médiában az izraeli eseményekre, a modern zsidó nemzetre fordítják a figyelmet. Hallunk-e folyamatosan híreket Szingapúr, Norvégia, Pápua Új-Guinea, Bolívia vagy a Közép-afrikai Köztársaság eseményeiről? De az ezekhez hasonló méretű, 9 milliós Izrael folyamatosan és rendszeresen szerepel a globális hírek címlapjain.

Az emberi eseményeknek nincs előre meghatározott elfogultsága a zsidó emberek számára. A történelem sokféle úton bontakozhatott ki. Gondoljunk bele, mennyire valószínű, hogy ez az ígéret valamilyen módon meghiúsult. De ehelyett kibontakozott, és továbbra is kibontakozik, ahogyan azt több ezer évvel ezelőtt kijelentették. Talán az ősi Ígérettevő ereje és tekintélye áthatol az életünket irányító zűrzavaron.

Az utazás, amely még mindig megrázza a világot

A Biblia ezután azt mondja, hogy „Ábrám tehát elment, ahogy az ÚR mondta neki” (4. v.). Elkezdte a térképen látható utazást, amely még mindig történelmet ír.

Áldás ránk

Ez az út messze túlmutat Ábrahámon és fizikai leszármazottjain. Az áldás nem csak Ábrahámnak szólt, mert ez is ezt mondja

minden nép a földön áldott lesz általad.

v. 4

Ezt neked és nekem is tudomásul kell vennie. Nemzetiségétől függetlenül; nem számít, milyen vallású; akár gazdag vagy, akár szegény, egészséges vagy beteg, tanult vagy sem – a „ föld minden népének ” az olvasó is bele van foglalva. Ez az áldás ígérete mindenkit magába foglal, aki akkortól napjainkig él – ami téged is jelent. Hogyan? Amikor? Miféle áldás? Ábrahám beszámolóját követve jobban megértjük.

Éppen most igazoltuk történelmileg (és szó szerint is) hogy az Ábrahámnak tett ígéret első része valóra vált. Nincs tehát okunk bízni abban, hogy a neked és nekem tett ígéret nem fog beteljesedni? Mivel láthatjuk, hogy ez az ígéret még 4000 év elteltével is hat, biztosak lehetünk benne, hogy túlnyúlik a történelem határain. De ahhoz, hogy igazán megértsük, fel kell tárnunk a jelentését – tudnunk kell, hogyan “érinthet meg” minket személyesen. Megtudjuk, ha folytatjuk Ábrahám beszámolójának követését. Olyan mintát mutat, amelyet követhetünk. Ezt látjuk legközelebb .