A szövegkritika és a Biblia
Tudományos és művelt korunkban megkérdőjelezzük a korábbi generációk nem tudományos meggyőződését. Ez a szkepticizmus különösen igaz a Bibliára. Sokan közülünk megkérdőjelezik a Biblia megbízhatóságát abból, amit tudunk róla. Hiszen a Biblia több mint kétezer éve íródott. De ezen évezredek nagy részében nem volt nyomda, fénymásológép vagy kiadóvállalat. Tehát az eredeti kéziratokat nemzedékről nemzedékre kézzel másolták. Ezzel párhuzamosan a nyelvek kihaltak, újak keletkeztek, birodalmak változtak és új hatalmak emelkedtek fel.
Mivel az eredeti kéziratok már régóta elvesztek, honnan tudhatjuk, hogy amit ma a Bibliában olvasunk, az az, amit az eredeti szerzők is írtak? Talán a Bibliát megváltoztatták vagy megrongálták. Lehet, hogy az egyházi vezetők, papok, püspökök vagy szerzetesek azért tették így, mert meg akarták változtatni az üzenetet a céljaik érdekében.
A szövegkritika alapelvei
Természetesen ez a kérdés minden ókori írásra igaz. A szövegkritika az a tudományos diszciplína, amely annak meghatározására szolgál, hogy egy ősi szöveg megváltozott-e az eredeti összetételétől napjainkig. Mivel ez egy akadémiai diszciplína, minden ősi írásra vonatkozik bármilyen nyelvről. Ez a cikk elmagyarázza a szövegkritika néhány alapelvét, és alkalmazza azokat a Bibliára, hogy meghatározza annak megbízhatóságát.
Ez az ábra egy i.e. 500-ban írt hipotetikus dokumentum példáját mutatja be. Az eredeti szöveg nem tartott sokáig. Tehát mielőtt elromlik, elveszik vagy megsemmisül, kéziratos (MSS) másolatot kell készíteni róla (1. példány). Az írástudóknak nevezett hivatásos osztály végezte a másolást. Az évek előrehaladtával az írnokok másolatokat készítenek (2. és 3. példány) az 1. példányról. Valamikor egy másolatot megőriznek úgy, hogy az ma is létezik (a 3. példány).
1. alapelv: Kézirat időintervallumai
Példadiagramunkban az írnokok ezt a fennmaradt példányt i.sz. 500-ban készítették el. Ez tehát azt jelenti, hogy a szöveg állapotáról legkorábban csak i.sz. 500 után tudhatunk. Ezért az ie 500-tól i.sz. 500-ig terjedő idő ( az ábrán x- szel jelölve ) a szöveges bizonytalanság időszakát alkotja. Annak ellenére, hogy az eredetit jóval korábban írták, minden i.sz. 500 előtti kézirat eltűnt. Ezért az ebből az időszakból származó példányokat nem tudjuk értékelni.
Így a szövegkritikában használt első elv ennek az időintervallumnak a mérése. Minél rövidebb ez az x intervallum , annál jobban bízhatunk abban, hogy a dokumentum korunkhoz képest megfelelő megőrzésre kerül, mivel csökken a bizonytalansági időszak.
2. alapelv: A meglévő kéziratok száma
A szövegkritikában használt második alapelv a ma létező kéziratok számának megszámlálása. A fenti példaillusztrációnk azt mutatta, hogy csak egy kézirat áll rendelkezésre (a 3. példány). De általában ma egynél több kéziratos példány létezik. Minél több kézirat létezik napjainkban, annál jobbak a kéziratadatok. Ezután a történészek összehasonlíthatják a másolatokat más másolatokkal, hogy megnézzék, ezek a másolatok eltérnek-e egymástól, és mennyire. Így a rendelkezésre álló kéziratpéldányok száma a második mutató, amely meghatározza az ókori írások szöveges megbízhatóságát.
A klasszikus görög-római írások szövegkritikája az Újszövetséghez képest
Ezek az elvek minden ősi írásra érvényesek. Hasonlítsuk össze tehát az újszövetségi kéziratokat más ókori kéziratokkal, amelyeket a tudósok megbízhatónak fogadnak el. Ez a táblázat felsorol néhány jól ismert…
| Szerző | Amikor Írva | Legkorábbi példány | Időtartam | # |
| Caesar | Kr.e. 50 | i.sz. 900 | 950 | 10 |
| Plató | Kr.e. 350 | i.sz. 900 | 1250 | 7 |
| Arisztotelész* | Kr.e. 300 | Kr.u. 1100 | 1400 | 5 |
| Thuküdidész | Kr.e. 400 | i.sz. 900 | 1300 | 8 |
| Hérodotosz | Kr.e. 400 | i.sz. 900 | 1300 | 8 |
| Szophoklész | Kr.e. 400 | Kr.u. 1100 | 1400 | 100 |
| Tacitus | 100 Kr.u | Kr.u. 1100 | 1000 | 20 |
| Plinius | 100 Kr.u | Kr.u. 850 | 750 | 7 |
McDowell, J. Evidence That Demands a Verdict . 1979. p. 42-48
* bármely műből
Ezek az írók az ókor legnagyobb klasszikus íróit képviselik. Alapvetően írásaik alakították az európai és a nyugati civilizáció fejlődését. Átlagosan azonban csak 10-100 kézirat adta át őket nekünk. Sőt, a legkorábbi létező másolatokat az eredeti megírása után körülbelül 1000 évvel őrzik. Ezeket kontrollkísérletünknek tekintjük, mivel olyan írásokból állnak, amelyek a történelem és a filozófia alapját képezik. Így az akadémikusok és az egyetemek világszerte elfogadják, használják és tanítják őket.
Újszövetségi kéziratok
A következő táblázat összehasonlítja az újszövetségi kéziratokat a szövegkritika ugyanazon elvei mentén. Majd ezt összehasonlítjuk a kontroll adatainkkal, mint minden tudományos vizsgálatnál.
| MSS | Amikor Írva | MSS dátuma | Időtartam |
| John Rylan | 90 CE | i.sz. 130 | 40 év |
| Bodmer Papirusz | 90 CE | 150-200 CE | 110 év |
| Chester Beatty | i.sz. 50-60 | 200 CE | 20 év |
| Codex Vaticanus | i.sz. 50-90 | i.sz. 325 | 265 év |
| Codex Sinaiticus | i.sz. 50-90 | 350 CE | 290 év |
Comfort, PW The Origin of the Bible , 1992. p. 193
Ez a táblázat azonban csak egy rövid kiemelést ad néhány meglévő újszövetségi kéziratról. Az újszövetségi kéziratok száma olyan hatalmas, hogy lehetetlen lenne egy táblázatban felsorolni őket.
Tanúságtétel az ösztöndíjról
Ahogy egy tudós, aki éveket töltött ennek a kérdésnek a tanulmányozásával, kijelenti:
„Több mint 24000 MSS-példányunk van ma az Újszövetség egyes részeiből… Egyetlen más ókori dokumentum sem közelíti meg ezt a számot és tanúsítványt. Összehasonlításképpen, az ILIAD by Homer a második 643 MSS-vel, amelyek még mindig fennmaradtak.McDowell, J. Bizonyítékok, amelyek ítéletet követelnek . 1979. p. 40
A British Museum egyik vezető tudósa megerősíti ezt:
„A tudósok meg vannak győződve arról, hogy lényegében a főbb görög és római írók valódi szövegét birtokolják… mégis az írásaikról való tudásunk csupán egy maroknyi MSS-től függ, míg az ÚSZ MSS-eit… ezrek számlálják.”Kenyon, FG (a British Museum korábbi igazgatója) Bibliánk és az ókori kéziratok . 1941 23. o
Ez az adat kifejezetten az újszövetségi kéziratokra vonatkozik. Ez a cikk az Ószövetség szövegkritikájával foglalkozik.
Újszövetségi szövegkritika és Konstantin
Figyelemre méltó, hogy ezen kéziratok nagy része rendkívül ősi. Vegyük például a legkorábbi görög újszövetségi dokumentumokat átíró könyv bevezetését.
„Ez a könyv a legkorábbi újszövetségi kéziratok 69 átiratát tartalmazza… a 2. század elejétől a 4. század elejéig (i.sz. 100-300)… az újszövetségi szöveg körülbelül 2/3-át tartalmazza.”Comfort, PW „A legkorábbi újszövetségi görög kéziratok szövege”. p. 2001. 17
Ez azért fontos, mert ezek a kéziratok Konstantin római császár előtt származnak (kb. i. e. 325). Megelőzik a katolikus egyház hatalomra jutását is. Vannak, akik kíváncsiak, vajon Konstantin vagy a katolikus egyház megváltoztatta-e a bibliai szöveget. Ezt úgy tudjuk tesztelni, hogy összehasonlítjuk a Konstantin előtti (i.sz. 325) kéziratokat a későbbiekkel. Azt tapasztaljuk azonban, hogy ezek nem változtak. A kéziratok, mondjuk i.sz. 200-ból, ugyanazok, mint a későbbiek.
Így sem a katolikus egyház, sem Konstantin nem változtatta meg a Bibliát. Ez nem vallási állítás, hanem kizárólag a kéziratos adatokon alapul. Az alábbi ábra szemlélteti azoknak a kéziratoknak az idővonalát, amelyekből a mai Újszövetség származik.
A bibliai szövegkritika következményei
Tehát mire következtethetünk ebből? Minden bizonnyal, legalábbis abban, amit tárgyilagosan mérhetünk, az Újszövetség sokkal nagyobb mértékben igazolt, mint bármely más klasszikus mű. Az ítéletet legjobban a következőkben lehet összefoglalni:
„Ha szkeptikusak vagyunk az Újszövetség eredő szövegével szemben, akkor hagyjuk, hogy az egész klasszikus ókor a homályba csússzon, mivel az ókori időszak egyetlen más dokumentuma sem olyan jól igazolt bibliográfiailag, mint az Újszövetség.”
Montgomery, Történelem és kereszténység . 1971. 29. o
Arra gondol, hogy ha kételkedünk a Biblia megőrzésének megbízhatóságában, el kell vetnünk mindazt, amit a klasszikus történelemről tudunk. Ezt azonban még egyetlen tájékozott történész sem tette meg. Tudjuk, hogy a bibliai szövegek nem változtak, ahogy korok, nyelvek és birodalmak jöttek és mentek. Ezt azért tudjuk, mert a legkorábbi létező kéziratok megelőzik ezeket az eseményeket. Tudjuk például, hogy egyetlen túlbuzgó középkori szerzetes vagy cselekvő pápa sem fűzte hozzá Jézus csodáit a Bibliához. Vannak olyan kézirataink, amelyek minden középkori szerzetes és pápa elé kerülnek. Mivel ezek a korai kéziratok mind Jézus csodáit tartalmazzák , ezek a képzeletbeli középkori összeesküvők nem tudták beilleszteni azokat.
Mi a helyzet a Biblia fordításával?
De mi a helyzet a fordítási hibákkal? Miért létezik ma olyan sokféle változata a Bibliának? A sok változat létezése azt jelenti, hogy lehetetlen meghatározni, mit írtak az eredeti szerzők?
Először is tisztázzunk egy általános tévhitet. Sokan azt hiszik, hogy a Biblia ma fordítási lépések hosszú sorozatán ment keresztül. Minden új nyelvet az előzőről lefordítva képzelnek el. Tehát valami ilyesmi sorozatot vizualizálnak: görög -> latin -> középkori angol -> Shakespeare angol -> modern angol -> egyéb modern nyelvek.
A nyelvészek ma különféle nyelvekre fordítják le a Bibliát közvetlenül az eredeti nyelvekről. Tehát az Újszövetség esetében a fordítás görög -> modern nyelvre halad. Az Ószövetség esetében a fordítás héber -> modern nyelvre halad ( további részletek, beleértve az ortodox fordításokat itt ). De a görög és héber alapszöveg szabványos. Tehát a különböző Biblia-változatok abból származnak, hogy a nyelvészek hogyan fordítják le őket a modern nyelvre.
Fordítási megbízhatóság
A hatalmas klasszikus irodalomnak köszönhetően, amely görögül (az Újszövetség eredeti nyelvén) íródott, lehetséges az eredeti szerzők eredeti gondolatainak és szavainak precíz fordítása. Valójában a különböző modern változatok ezt tanúsítják. Például olvassa el ezt a jól ismert verset a leggyakoribb változatokban, és vegye figyelembe a szóhasználat enyhe eltérését, de az ötlet és a jelentés következetességét:
Mert a bûn zsoldja a halál, de az Isten ajándéka az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.Róma 6:23 (új nemzetközi változat)
Mert a bûn zsoldja a halál, de az Isten kegyelmi ajándéka az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.Róma 6:23 (New American Standard Version)
Mert a bûn zsoldja a halál, de az Isten kegyelmi ajándéka az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.Róma 6:23 (Új élő fordítás)
Látható, hogy nincs nézeteltérés a fordítások között, mert pontosan ugyanazt mondják , csak kissé eltérő szavakkal.
Következtetés
Összefoglalva, sem az idő, sem a fordítás nem rontotta el az eredeti bibliai kéziratokban megfogalmazott gondolatokat és gondolatokat. Ezeket a gondolatokat ma sem titkoljuk el előttünk. Tudjuk, hogy a Biblia ma pontosan közli, amit szerzői akkoriban írtak.
De fontos felismerni, hogy ez a tanulmány mit nem mutat meg. Ez nem feltétlenül bizonyítja, hogy a Biblia Isten Igéje.
De a Biblia szöveges megbízhatóságának megértése kiindulópontot jelent, ahonnan elkezdhetjük a Biblia kutatását. Láthatjuk, hogy ezekre a kérdésekre is meg lehet-e válaszolni . Üzenetéről is értesülhetünk . Mivel a Biblia azt állítja, hogy üzenete Isten áldása számodra, mi van, ha esetleg igaz? Talán érdemes időt szánni a Biblia néhány fontos eseményének megismerésére. A kezdetnek jó kiindulópontja a kezdet.