A zsidókat sokféle módon üldözték, gyűlölték, félték és bántalmazták – mind a Bibliában, mind a történelem más forrásaiban találunk erre példákat. Természetesen más népek is szenvedtek üldöztetést és diszkriminációt. A történelem azonban azt mutatja, hogy a zsidókat különösen gyakran, más csoportoktól eltérő módon vették célba. Erre utal az is, hogy egy külön szót alkottak a kifejezetten ellenük irányuló gyűlölet megnevezésére: antiszemitizmus. Ez is mutatja, milyen tartósan jelen volt az őket ért rossz bánásmód. Az antiszemitizmus egyik legmegdöbbentőbb vonása, hogy nem korlátozódik egyetlen korszakra, földrajzi területre vagy az elkövetők egy szűk körére.
Az Antiszemetikus Események Rövid Listája
Vegyük például ezeket:
- A mozgalom, amelyet a perzsa tisztviselő, Hámán vezetett a zsidók megsemmisítésére az ókori Perzsa Birodalomban, ie 480 körül. Az Eszter könyve rögzíti a beszámolót, és ez képezi a mai zsidó purim ünnep alapját .
- A görög szeleukida kampány a judaizmus kiirtására Izrael bibliai földjéről az ie 160-as években. Ez aztán a Makkabeusok háborúit eredményezte.
- Jeruzsálem római elpusztítása és a zsidók kiűzése i. sz. 70-ben vezetett a világméretű száműzetéshez. Később a rómaiak átnevezték Jeruzsálemet Aelia Capitolina névre, hogy ezzel is megpróbálják eltüntetni a zsidókat Júdeából.
- A zsidók lemészárlása Európa-szerte és Jeruzsálemben is az 1100-as és 1200-as évek keresztes hadjáratai során.
- A zsidók rákényszerítése arra, hogy a városok elkülönített és fallal körülvett részein éljenek Európa-szerte. Ezek a 16. század közepétől a 19. századig terjedtek el. Ezeket „gettóknak” nevezték, és ez a történelmi alapja ennek a szónak.
- A „pogromok”, vagyis a zsidók elleni mészárlások a 19. században és a 20. század elején zajlottak az orosz birodalomban, beleértve Ukrajnát és Lengyelországot is. Ezek során zsidók ezreit gyilkolták meg és erőszakolták meg. A „pogrom” szó így vált azon kevés orosz eredetű kifejezések egyikévé, amely az oroszországi zsidóüldözés sajátos jelenségéből bekerült az angol nyelvbe.
- A Dreyfuss-ügy az 1890-es években, ami a zsidók tömeges diszkriminációjához vezetett Franciaországban.
- A zsidók kiűzése az arab világból 1948 után.
- A zsidók spanyol kiűzése Spanyolországból 1492-ben.
- A zsidók brit kiűzése Angliából 1290-ben.
- A zsidók kiűzése Dél-Olaszországból 1541-ben.
- A zsidók időszakos kiűzése Franciaországból, Németországból és más európai királyságokból a középkor során (lásd a térképet)
Az Antiszemitizmus Okai
De mi okozza az antiszemitizmust? A Wikipédia antiszemitizmusról szóló sorozata számos példát sorol fel a történelemből és különböző kultúrákból, de nem tud egyértelmű, végleges okot megnevezni, amely megmagyarázná a jelenséget. A magyarázatok nehézsége abban rejlik, hogy egyik sem képes kielégítően megvilágítani az antiszemitizmus rendkívüli elterjedtségét és hosszú történelmét. Egy faji alapú értelmezés például magyarázhatja a náci antiszemitizmust, de nem ad választ a középkori keresztény gyűlöletre. A kereszténység és a judaizmus közti vallási ellentétek érthetővé tehetik a keresztény antiszemitizmust, de nem világítják meg a 19. századi franciaországi zsidóellenességet, amely a Dreyfuss-ügy révén több mint egy évtizedig felkavarta az országot. És akkor ott vannak még az ókor példái: az asszír, perzsa, görög és római antiszemitizmus.
A Biblia az Antiszemitizmus Kiváltó Okáról
A Biblia azonban egyszerű és világos magyarázatot kínál az antiszemitizmus mögött álló okokra. Ez a magyarázat végighúzódik az egész Könyvön, az elejétől a végéig. A kezdetekkor, Ádám és Éva engedetlensége után, Isten átkot mondott a Kígyóra, és megjövendölte az „ellenség” viszonyát közte és a „Nő” között. Ez a nő nem Évára, hanem Izraelre utal. (Részletek itt.)
A Biblia végén, a Jelenések könyvében egy látomás visszautal erre az ellentétre. A látomás azonosítja a „kígyót” és a „nőt”, és felvázolja a végső összecsapást köztük. Íme a vízió:
Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony; öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona.2 Áldott állapotban volt, gyötrelmében és szülési fájdalmában kiáltozott.3 Most egy másik jel tűnt fel az égen: egy nagy vörös sárkány, hét feje volt és tíz szarva, s mindegyik fején korona.4 Farkával lesöpörte az ég csillagainak egyharmadát, és a földre szórta. Ekkor a sárkány odaállt a szülő asszony elé, hogy mihelyt megszül, elnyelje gyermekét.5 Fiút szült, fiúgyermeket, aki majd vaspálcával kormányozza mind a nemzeteket. Gyermekét elragadták Istenhez és az ő trónjához.
Jelenések 12:1-5
9 Levetették a nagy sárkányt, az ősi kígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki tévútra vezeti az egész világot. A földre vetették, s vele együtt letaszították angyalait is.
13 Amikor a sárkány látta, hogy a földre taszították, üldözőbe vette az asszonyt, aki fiúgyermeket szült.
Jelenések 12:9, 13
Az Ellenség Különösen a Nő Gyermekére Összpontosított
Az asszonytól született gyermek Jézus, a nő pedig a zsidó nemzet, amelyből Jézus származott. A kígyót – más néven „sárkányt” – a Biblia Sátánként azonosítja. A kertben Isten azt mondta, hogy ellenségeskedés lesz az asszony (Izrael) és a kígyó (Sátán) között. A történelem tanúsága szerint az antiszemitizmus újra és újra felbukkan. Az a tény, hogy különféle társadalmi körülmények és eltérő nemzetek között is megjelenik, jól mutatja ennek az ellenségességnek a mélyen gyökerező, tartós valóságát.
Isten azonban nemcsak a Nő, hanem az ő utódai – vagyis fiai – elleni ellenségeskedést is megjósolta. Ennek az ellenségeskedésnek a megnyilvánulását láthatjuk nagycsütörtökön, a szenvedés hete ötödik napján, amikor a Sárkány feltámad, hogy megtámadja a Fiút. Jézust zsidó szemszögből szemléltük, és a Biblia őt a zsidó nemzet archetípusaként mutatja be (ennek a tézisnek az összefoglalása itt található). Így nem meglepő, hogy ennek a Nőnek az utódai – vagyis a zsidó nép – szintén megtapasztalják ugyanezt az ellenségeskedést.
Júdás: A Sárkány Irányítja
A Biblia Sátánt olyan uralkodó Szellemként ábrázolja, aki a háttérből irányítja a gyűlöletet és az összeesküvéseket. Sátán azt akarta elérni, hogy mindenki – Jézust is beleértve – őt imádja. Amikor ez nem sikerült, meg akarta ölni Jézust, és embereket használt fel terve végrehajtására. Az ötödik napon Sátán Júdást eszközként használta fel, hogy lecsapjon Jézusra – közvetlenül azután, hogy Jézus tanított a visszatéréséről. Íme a beszámoló:
22 Közeledett a kovásztalan kenyér ünnepének nevezett húsvét.2 A főpapok és az írástudók keresték a módját, hogyan ölhetnék meg, de féltek a néptől.3A sátán hatalmába kerítette az iskarióti Júdást, a tizenkettő közül az egyiket.4 Elment, hogy megbeszélje a főpapokkal meg a templomőrség vezetőivel, hogyan tudná nekik kiszolgáltatni.5 Ezek örömmel fogadták, és megegyeztek vele, hogy pénzt adnak neki.6 Beleegyezett, és kereste a kedvező alkalmat, hogy a nép tudta nélkül kiszolgáltassa nekik.
Lukács 22:1-6
Sátán kihasználta a konfliktusukat, hogy „belépjen” Júdásba, hogy elárulja Jézust. Ez nem lep meg minket. A Jelenések látomása így írja le Sátánt:
7 Ezután nagy harc támadt a mennyben. Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. A sárkány és angyalai védekeztek, 8 de nem tudtak ellenállni, s nem maradt számukra hely a mennyben.9 Levetették a nagy sárkányt, az ősi kígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki tévútra vezeti az egész világot. A földre vetették, s vele együtt letaszították angyalait is.
A Biblia a Sátánt egy hatalmas sárkányhoz hasonlítja, aki elég ravasz ahhoz, hogy az egész világot félrevezesse. Mint az az ősi kígyó, most csapásra tekergett. Manipulálta Júdást, hogy elpusztítsa Jézust, ahogy az evangélium feljegyzi:
16 Ettől kezdve Júdás arra várt, hogy átadhassa őt.
Máté 26:16
Másnap, pénteken, a hét 6. napján volt a húsvéti ünnep. Hogyan támadna Sátán Júdáson keresztül Jézusra? Ezt itt láthatjuk.
5. Nap Összefoglalója
Az idővonal azt mutatja, hogy e hét 5. napján a nagy sárkány, Sátán összetekeredett, hogy lecsapjon ellenségére, Jézusra, az Asszony Magvára.
Sátán, a Nagy Sárkány belép Júdásba, hogy lecsapjon Jézusra