Miért öltözöl fel? Nem csupán úgy, hogy passzoljon, hanem úgy, hogy a ruhád kifejezze, ki vagy. Miért van bennünk az ösztön, hogy ruhát viseljünk – nem csak a meleg miatt, hanem azért is, hogy vizuálisan kifejezzük önmagunkat?
Furcsa módon ezt az ösztönt a világ minden táján megtaláljuk, függetlenül attól, milyen nyelvet beszélnek az emberek, milyen faji hovatartozásúak, milyen végzettségük vagy vallásuk van. A nők talán többet foglalkoznak vele, mint a férfiak, de a tendencia mindkét nemnél jelen van. 2016-ban például a globális textilipar 1,3 billió dollár értékben exportált árut.
Az öltözködés igénye annyira természetesnek tűnik, hogy kevesen állnak meg elgondolkodni a kérdésen: „Miért?”
Sok elmélet létezik arról, honnan származik a Föld, az emberiség, vagy miért távolodnak egymástól a kontinensek. De hallottál már elméletet arról, honnan ered az öltözködés iránti szükségletünk?
Csak az Emberek – de nem csak a Melegért
Kezdjük a nyilvánvalóval: az állatoknál ez az ösztön teljesen hiányzik. Ők gond nélkül állnak meztelenül egymás és más fajok előtt – még a legmagasabb rendű állatok is. Ha tehát mi csupán „fejlettebb” változatai lennénk a magasabb rendű állatoknak, ez a különbség nem lenne magyarázható.
Az öltözködés iránti vágyunk nem egyszerűen a hideg elleni védelem szükségességéből fakad. Ezt jól mutatja, hogy a világ divatjának és ruházatának nagy része forró éghajlaton készül, ahol a hőmérséklet gyakran elviselhetetlen. A ruházatnak persze van praktikus szerepe – melegít és véd –, de ezek nem magyarázzák a szerénység, a nemi identitás és az önkifejezés mélyen gyökerező, ösztönös igényét.
Ruházat – a Héber Iratokból
Az egyetlen magyarázat, amely választ ad arra, miért öltözködünk, és miért igyekszünk ezt ízlésesen tenni, az az ókori Héber Írásokból származik. Ezek a Szentírások egy történelmi keretbe helyeznek minket, betekintést nyújtva abba, kik vagyunk, miért cselekszünk úgy, ahogy, és mit tartogat számunkra a jövő.
Ez a történet az emberiség hajnaláig nyúlik vissza, miközben megmagyarázza a mindennapi jelenségeket is – például, hogy miért öltözködünk. Érdemes megismerni ezt az elbeszélést, mert mélyebb önismeretre vezet, és gazdagabb élethez segíthet hozzá. Most pedig a ruházat szemszögén keresztül tekintünk a bibliai beszámolóra.
Megnéztük az ősi teremtéstörténetet a Bibliából. Az emberiség és a világ kezdetével kezdtük . Aztán megnéztük a két nagy ellenfél ősi összecsapását. Most egy kicsit más szemszögből nézzük ezeket az eseményeket, ami megmagyarázza az olyan hétköznapi eseményeket, mint a divatos ruhák vásárlása.
Isten képmására készült
Itt feltártuk, hogy Isten teremtette a kozmoszt, és akkor:
Isten tehát a maga képmására teremtette az emberiséget, Isten képmására teremtette őket; férfinak és nőnek teremtette őket.
Mózes 1:27
A teremtésben Isten a világ szépségén keresztül teljes mértékben kifejezte művészi lényét. Gondolj csak a naplementére, a virágokra, a trópusi madarakra vagy a lenyűgöző tájakra. Mivel te is „az Ő képmására” lettél teremtve, ösztönösen – sokszor anélkül, hogy tudatosítanád, miért – esztétikailag fejezed ki magad.
Láttuk, hogy Isten személy – egy „Ő”, nem pedig egy „az”. Ezért teljesen természetes, hogy vizuálisan és személyesen is kifejezi önmagát. A ruházat, az ékszerek, a színek és a kozmetikumok (például smink, tetoválás) kiemelkedő eszközei annak, hogy esztétikailag és egyénileg is kifejezd, ki vagy.
Férfi és Nő
Isten az embert saját képmására teremtette – „férfinak és nőnek”. Ebből érthetjük meg azt is, miért alakítja ki mindenki a saját „kinézetét” ruházata, divatja, frizurája és egyéb külső jegyei által. Ezek alapján ösztönösen és könnyedén felismerjük, ki férfi, és ki nő. Ez a megkülönböztetés mélyebbre nyúlik, mint a puszta kulturális szokások: még ha egy teljesen ismeretlen kultúra viseletét látjuk is, általában akkor is meg tudjuk különböztetni a férfi- és női öltözéket.
Mivel férfiként vagy nőként Isten képmására teremtettél, ez már önmagában is magyarázni kezdi az öltözködés iránti ösztönödet. A Teremtés beszámolója azonban tovább folytatódik, és olyan későbbi történelmi eseményeket tár elénk, amelyek még mélyebben feltárják a ruházat jelentőségét – és egyben téged is.
Szégyenünket Fedve
Isten megadta az első embereknek a választási lehetőségét, hogy engedelmeskedjenek neki, vagy nem engedelmeskednek-e neki ősi paradicsomukban. Úgy döntöttek, hogy nem engedelmeskednek, és amikor megtették, a teremtési beszámoló a következőket mondja:
Ekkor megnyílt mindkettőjük szeme, és rájöttek, hogy meztelenek; így összevarrták a fügeleveleket és burkolatokat készítettek maguknak.
Mózes 3:7
.jpg){kind=link}
Ez az esemény azt üzeni, hogy ettől a pillanattól kezdve az ember elveszítette ártatlanságát – mind egymás, mind a Teremtője előtt. Azóta is ösztönösen szégyelljük a meztelenséget, és vágyunk arra, hogy eltakarjuk magunkat. A ruha nem csupán a hideg és a külső veszélyek ellen véd: belső sebezhetőségünket, kiszolgáltatottságunkat és szégyenérzetünket is rejti. Mindez az emberiség döntéséből fakad, hogy elfordult Istentől – s e döntés nyitotta meg az utat a szenvedés, a fájdalom, a könnyek és a halál előtt, amelyek ma is átszövik életünket.
Az Irgalmasság Kiterjesztése: Egy Ígéret és Pár Ruha
Isten az irántunk érzett irgalmában két dolgot tett. Először is kimondott egy Ígéretet rejtvény formájában, amely irányítani fogja az emberiség történelmét. Ebben a rejtvényben megígérte az eljövendő Megváltót, Jézust. Isten elküldi, hogy segítsen nekünk, hogy legyőzze ellenségét, és legyőzze helyettünk a halált .
A második dolog, amit Isten tett:
Az Úristen bőrruhákat készített Ádámnak és feleségének, és felöltöztette őket.
Mózes 3:21
Isten ruhát biztosított a meztelenségük fedezésére. Isten ezt azért tette, hogy kezelje szégyenüket. Attól a naptól kezdve mi, ezen emberi ősök gyermekei ösztönösen felöltözünk ezeknek az eseményeknek a hatására.
Bőrruházat – Vizuális Segédeszköz
Isten különleges módon ruházta fel őket, hogy egy mélyebb igazságot szemléltessen számunkra. Nem egyszerű pamutblúzt vagy vászonnadrágot adott, hanem „bőrruhát”. Ez azt jelentette, hogy Isten megölt egy állatot, és annak bőréből készített öltözetet, hogy elfedje meztelenségüket. Ők maguk korábban levelekkel próbálták takarni magukat, de ez nem bizonyult elegendőnek – tartósabb, erősebb védelemre volt szükség. A teremtéstörténet ezen pontjáig egyetlen állat sem halt meg; a világ még nem ismerte a halált. Most azonban Isten feláldozott egy élőlényt, hogy befedje az ember szégyenét és megvédje őt.
Ezzel kezdődött az állatáldozatok hagyománya, amelyet az emberiség nemzedékről nemzedékre továbbvitt, kultúrákon és földrészeken át. Idővel az emberek elfeledték, mit is jelképezett ez a szokás – de a Biblia hűségesen megőrizte az eredeti jelentést.
23 Mert a bûn zsoldja a halál, az Isten ajándéka pedig örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.
Róma 6:23
Ez kimondja, hogy a bűn következménye a halál, és meg kell fizetni. Mi magunk fizethetjük ki a saját halálunkkal, vagy valaki más fizethet helyettünk. A feláldozott állatok folyamatosan illusztrálták ezt a koncepciót. De ezek csak illusztrációk voltak, vizuális segédeszközök, amelyek rámutattak arra az igazi áldozatra, amely egy napon megszabadít minket a bűntől. Ez Jézus eljövetelében teljesedett be, aki önként feláldozta magát értünk. Ez a nagyszerű győzelem biztosította ezt:
Az utolsó ellenség, amelyet el kell pusztítani, a halál
1Korinthus 15:26
A Közelgő Lakodalma – Esküvői Ruha Viselése Kötelező
Jézus ezt a közelgő napot, amikor elpusztítja a halált, egy nagy menyegzőhöz hasonlította. A következő példázatot mondta el
„Aztán így szólt szolgáihoz: A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók.9 Menjetek ezért ki az útkereszteződésekre, s akit csak találtok, hívjátok meg a menyegzőre!
10 A szolgák ki is mentek az utakra, és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, jókat, gonoszokat egyaránt. A menyegzős terem megtelt vendégekkel.11Amikor a király bejött, hogy lássa a vendégeket, észrevett egy embert, aki nem volt menyegzőre öltözve.
12 Megszólította: Barátom, hogy kerültél ide, amikor nem vagy menyegzőre öltözve? Az elnémult,13a király pedig megparancsolta a szolgáknak: Kötözzétek meg kezét-lábát, s dobjátok ki a külső sötétségre. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz.
Máté 22:8-13
Ebben a Jézus által elmondott történetben mindenki meghívást kap az ünnepre. Emberek érkeznek minden nemzetből. Mivel Jézus mindenki bűnéért megfizetett, ő adja a ruhát is az ünnepre. Ez a ruha az ő érdemét jelképezi, amely teljesen elfedi szégyenünket. Bár a meghívások messzire eljutnak, és a király ingyen kínálja az ünnepi ruhát, mégis kötelező viselni azt. Szükségünk van az ő áldozatára, hogy eltakarja bűneinket. Aki nem öltötte fel a menyegzői ruhát, azt kizárták az ünnepről. Ezért mondta Jézus később:
Azt tanácsolom neked, végy tőlem tűzben izzított aranyat, hogy meggazdagodj, és fehér ruhát, hogy felöltözz, és ne lássék szégyenletes mezítelenséged; és végy gyógyító írt, hogy bekend a szemed, és láss.
Jelenések 3:18
Isten erre a kezdeti vizuális segédeszközre, az állatbőrökre épített, amelyek meztelenségünket fedték le, és figyelemre méltó módon előadta Jézus eljövendő áldozatát. Megpróbáltatta Ábrahámot a pontos helyen és a Valódi eljövendő áldozatot szemléltető módon. Bevezette a húsvétot is, amely a pontos napot jelezte, és tovább illusztrálta az igazi eljövendő áldozatot. Tekintettel arra, hogy a ruházat először a teremtéstörténetben jelent meg, érdekes, hogy a teremtés Jézus művét is előadta.