Korábban megvizsgáltuk a szövegkritika alapelveit, majd ezeket alkalmaztuk az Újszövetségre. Ezzel a módszerrel az Újszövetség megbízhatósága felülmúlja bármely más ókori műét.
De mi a helyzet az Ószövetség könyveivel? Olyan megbízhatóak és változatlanok, mint az Újszövetség? Milyen szerepet töltenek be ebben a holt-tengeri tekercsek?
Az Ószövetség: Egy Ókori Könyvtár
Az Ószövetség egyedisége több szempontból is megmutatkozik. Egyrészt inkább egy könyvtárhoz hasonlítható, hiszen számos különböző szerző munkái alkotják. Másrészt ezek az írások rendkívül régen keletkeztek. Az Ószövetség ősiségének pontosabb megértése érdekében érdemes összevetni azokat egy idővonalon más ókori írásokkal:
A fenti idővonal Ábrahámot, Mózest, Dávidot és Ésaiást helyezi el a történelemben, akik az Ószövetség főszereplői. Érdekes összehasonlítani őket Thuküdidésszel és Hérodotosszal, akiket a történészek a történelem legkorábbi atyáinak tartanak. Hérodotosz és Thuküdidész csak akkor éltek, amikor Malakiás megírta az utolsó ószövetségi könyvet. Írásaik nagyjából 100 évvel korábbi eseményekre tekintenek vissza, például a görög városállamok, illetve Görögország és Perzsia közötti konfliktusokra.
Más jelentős történelmi személyek és események, mint Róma megalapítása, Nagy Sándor vagy Buddha, mind jóval későbbiek az ószövetségi szereplőknél. Lényegében a világ többi része csak akkor kezdett tudatosan foglalkozni a történelemmel, amikor az Ószövetség utolsó könyveivel bővült ez a már akkor is igen kiterjedt gyűjtemény.
Az Ószövetségi Maszoréta Szöveg Szövegkritikája
A 39 ószövetségi könyv szerzői i. e. 1500 és i. e. 400 között írták műveiket. Ezeket főként héber nyelven írták, kisebb részeket pedig később arámi nyelven. A kék sáv azt az 1100 éves időszakot jelöli, amikor az egyes ószövetségi könyvek keletkeztek (i. e. 1500–400 között):
Ezeket az eredeti írásokat ma maszoréta szövegként ismert héber kéziratos másolatokban őrzik. A modern bibliafordítók a maszoréta szöveget használják a héber Ószövetség mai nyelvekre történő lefordításához. Tehát a szövegkritika alapelveit használva ( részletekért lásd itt), mennyire megbízható a maszoréta szöveg?
A Legkorábbi Létező Maszoréta Másolatok
| Kézirat | Összeállítás dátuma |
| Codex Cairensis | i.sz. 895 |
| Aleppó kódex | i.sz. 950 |
| Codex Sassoon | 1000 CE |
| Codex Leningradensis | 1008 CE |
Látható tehát, hogy a legkorábbi létező maszoréta kéziratok csak i.sz. 895-től kezdődnek. Ha ezeket a kéziratokat egy idővonalba helyezzük az Ószövetség eredeti írásaival, akkor a következőket kapjuk:
Azt is láthatja, hogy a kompozíció dátuma és a legkorábbi létező másolatok közötti időköz (a szövegkritika elsődleges alapelve) meghaladja az 1000 évet.
ישראל קרול , Public domain, via Wikimedia Commons
Ardon Bar-Hama , Public domain, a Wikimedia Commonson keresztül
A Holt-Tengeri Tekercsek
Effi Schweizer , köztulajdon, a Wikimedia Commonson keresztül
1948-ban palesztin pásztorok fedezték fel a holt-tengeri tekercseket a Holt-tenger partján, Kumrán barlangjaiban. Egy pásztorfiú köveket dobott egy barlang bejáratához, ahol a kövek becsapódásakor agyagedények zöreje hallatszott. Kíváncsian felmászott a sziklákhoz, és megtalálta a lezárt agyagedényeket, amelyekben a holt-tengeri tekercsek rejtőztek. Ezek a tekercsek az Ószövetség héber nyelvű kéziratait tartalmazták, kivéve Eszter könyvét. A tudósok a tekercsek keletkezését i. e. 250 és i. e. 100 közé teszik.
Holt-Tengeri Tekercsek Jelentősége a Szövegkritika Szempontjából
A holt-tengeri tekercsek felfedezése és kiadása a huszadik század közepén hatalmas jelentőségű esemény volt a szövegkritika területén. Ezek a tekercsek gyakorlatilag egy pillanat alatt mintegy 1000 évvel visszavetítették az Ószövetség héber szövegének korát. Ez felvetette a kérdést, hogy megváltozott-e az Ószövetség héber szövege az i. e. 100 és i. e. 900 közötti időszakban. Európa civilizációja az elmúlt 1500 év során alapvetően az Ószövetségre épült; vajon történelem során módosították vagy megváltoztatták ezt a szöveget? A holt-tengeri tekercsek felfedezése segíthet választ adni erre a kérdésre. De mit is találtak valójában?
„Ezek a [DDS-ek] megerősítik a maszoréta szöveg pontosságát… Kivéve néhány esetet, amikor a helyesírás és a nyelvtan különbözik a holt-tengeri tekercsek és a maszoréta szöveg között, a kettő elképesztően hasonló.”
Norton úr. 1992. Manuscripts of the Old Testament in The Origin of the Bible.
A tudósok szinte semmi változást nem találtak a héberben a maszoréta szöveg és a holt-tengeri tekercsek között, bár 1000 évet ugrottak vissza. Összehasonlításképpen nézzük meg, mennyit változott az angol nyelv az elmúlt 700 évben, de a figyelemre méltó héber szöveg ilyen hosszú ideig statikus maradt.
Photograph: The Israel Antiquities Authority , Public domain, via Wikimedia Commons
.jpg){kind=link}
A Holt-Tengeri Tekercsek Jelentősége a Biblia Integritása Szempontjából
A Holt-tengeri tekercsek megerősítik a Biblia hitelességének alapvető állítását. Az Újszövetség azt mondja, hogy Jézus beteljesíti Isten tervét, amelyet az emberi történelem kezdete óta hirdettek. Számos ószövetségi prófécia, amely Jézus életében teljesedett be, fontos bizonyíték erre az állításra. Az érvelés egyszerű és logikus: egyetlen ember sem képes előre látni a jövőt, különösen több száz évre előre; ezzel szemben Isten ismeri és befolyásolja a jövőt. Ezért ha olyan írásokat találunk, amelyek pontosan megjövendölik a távoli jövő apró eseményeit, akkor ezek Isten ihletéséből származnak, nem pedig emberi találmányok. Az ószövetségi próféciákat úgy képzelhetjük el, mint egy zárat, amely arra vár, hogy a megfelelő kulcs kinyissa. Jézus állította magáról, hogy ő az a kulcs.
Fénykép: The Israel Antiquities Authority , Public domain, via Wikimedia Commons
A Holt-tengeri tekercsek felfedezése előtt nem állt rendelkezésünkre végleges bizonyíték arra, hogy az ószövetségi próféciák valóban az események előtt íródtak le. Egyesek azzal érveltek, hogy például Jézus próféciáit az Ószövetségbe később, akár i.sz. 200 körül utólagosan illesztették be. Mivel i.sz. 900 előtt nem volt ismert héber ószövetségi szöveg, ezt az ellenvetést nehéz volt gyorsan megcáfolni. A Holt-tengeri tekercsek azonban bizonyítják, hogy ezeket a próféciákat legkésőbb i.e. 100 körül, vagyis több mint 130 évvel Jézus tanításai, csodái és feltámadása előtt már lejegyezték.
Az Ószövetségi Próféciák a Holt-Tengeri Tekercsekben
Tehát a Holt-tengeri tekercsek azt bizonyítják, hogy a próféciák nyomtatásban megjelentek, mielőtt Jézus beteljesítette őket. A Holt-tengeri tekercsekben található próféciák a következők:
- A Nő eljövendő Magva
- Jézus áldozatának helyszíne
- A nap Jézus áldozatának naptárában
- A nap Jézus feltámadásának naptárában
- Jézus keresztre feszítésének részletei, beleértve a kezének és lábának átszúrását
- Jézus áldozatának jelentősége, mint az aki hordozza a bűneinket
- Jézus feltámadása
- A közelgő szűz születés
- Jézus neve megjósolta
- Az az év, amikor Jézus a Messiásként jelenik meg
- A Passió Hete napi eseményei
- Az eljövendő “Emberfia”
A Holt-Tengeri Tekercsek és Izrael
A világ 1948-ban fedezte fel a Holt-tengeri tekercseket — ugyanabban az évben, amikor Izrael közel 2000 éves zsidó száműzetés után újra nemzetté vált. Ez a két, a 20. században történt jelentős esemény egy időpontban zajlott, ami olyan benyomást kelt, mintha egy Felsőbb Erő irányította volna őket. Már a felfedezés pillanatában a Holt-tengeri tekercsek arra utaltak, hogy az az elme, amely több ezer évvel ezelőtt Jézus eljövetelét előre megtervezte, ma is szervez és irányít eseményeket.