Korábban megvizsgáltuk a szövegkritika tudományágában alkalmazott alapelveket . Ezután ezeket az elveket alkalmaztuk az Újszövetségre. Ezekkel a mértékkel az Újszövetség megbízhatósága meghaladja bármely más ókori könyvét.
De mi a helyzet az Ószövetség könyveivel? Olyan megbízhatóak és változatlanok, mint az Újszövetség? Milyen szerepet játszanak ebben a holt-tengeri tekercsek?
Az Ószövetség: Egy ókori könyvtár
Az Ószövetség egyedisége több szempontból is megnyilvánul. Először is inkább könyvtárnak kell tekinteni, mivel sok szerző írta az Ószövetség különféle könyveit. Másodszor, nagyon régen írták őket. Az ószövetségi írások hatalmas ősiségének értékelése érdekében összehasonlítjuk őket egy idővonalon más ókori írásokkal:
A fenti idővonal Ábrahámot, Mózest, Dávidot és Ésaiást helyezi el a történelemben. Ők az Ószövetség főszereplői. Hasonlítsa össze, hol ülnek az idővonalon Thuküdidészsel és Hérodotosszal, akiket a történészek a történelem legkorábbi atyáinak tartanak. Hérodotosz és Thuküdidész csak akkor éltek, amikor Malakiás megírta az utolsó ószövetségi könyvet. Írásaik csak mintegy 100 évvel koruk előtt tekintenek vissza a görög városállamok, illetve Görögország és Perzsia közötti konfliktusokra. Más fontos történelmi személyek és események, mint például Róma megalapítása, Nagy Sándor és Buddha, mind sokkal később jönnek, mint az ószövetségi szereplők. Lényegében a világ többi része csak akkor ébredt rá a történelemre, amikor az Ószövetség utolsó könyveivel egészítette ki meglehetősen kiterjedt gyűjteményét.
Az ószövetségi maszoréta szöveg szövegkritikája
A 39 ószövetségi könyv szerzői ie 1500 és ie 400 között írtak. Héberül írtak kis részletekkel a későbbi arámi nyelvű könyvekben. A kék sáv azt az 1100 éves időszakot mutatja, amikor a különböző ószövetségi könyveket írták (ie 1500-400):
Ezeket az eredeti írásokat ma maszoréta szövegként ismert héber kéziratos másolatokban őrzik. A modern bibliafordítók a maszoréta szöveget használják a héber Ószövetség mai nyelvekre történő lefordításához. Tehát a szövegkritika alapelveit használva ( részletekért lásd itt ), mennyire megbízható a maszoréta szöveg?
A legkorábbi létező maszoréta másolatok
| Kézirat | Összeállítás dátuma |
| Codex Cairensis | i.sz. 895 |
| Aleppó kódex | i.sz. 950 |
| Codex Sassoon | 1000 CE |
| Codex Leningradensis | 1008 CE |
Látható tehát, hogy a legkorábbi létező maszoréta kéziratok csak i.sz. 895-től kezdődnek. Ha ezeket a kéziratokat egy idővonalba helyezzük az Ószövetség eredeti írásaival, akkor a következőket kapjuk:
Azt is láthatja, hogy a kompozíció dátuma és a legkorábbi létező másolatok közötti időköz (a szövegkritika elsődleges alapelve) meghaladja az 1000 évet.
ישראל קרול , Public domain, via Wikimedia Commons
Ardon Bar-Hama , Public domain, a Wikimedia Commonson keresztül
A Holt-tengeri tekercsek
Effi Schweizer , köztulajdon, a Wikimedia Commonson keresztül
1948-ban palesztin pásztorok fedezték fel a holt-tengeri tekercseket a holt-tengeri barlangokba rejtve, a Holt-tenger partján, Kumránban. Egy pásztorfiú köveket dobott egy barlang szájába, magasabban, egy sziklával szemben. Ezután agyagedények hangját hallotta a kövek becsapódásától. Érdeklődve felmászott a sziklákra, és megtalálta a lezárt agyagedényeket, amelyekben a holt-tengeri tekercsek voltak. A Holt-tengeri tekercsek az Ószövetség összes könyvének héber kéziratait tartalmazták, kivéve Eszter könyvét. A tudósok összetételüket ie 250 és 100 közé teszik.
Holt-tengeri tekercsek jelentősége a szövegkritika szempontjából
A holt-tengeri tekercsek felfedezésével és kiadásával a huszadik század közepén az egész világ a szövegkritika monumentális eseményének volt tanúja. A Holt-tengeri tekercsek lényegében egy pillanat alatt 1000 évvel visszatolták az ószövetségi héber szöveget az időben. Ez felvetette az érdekes kérdést: megváltozott-e az Ószövetség héber szövege ez alatt az 1000 éves periódus alatt, ie 100-tól i.e. 900-ig? Európa akkoriban az Ószövetségre alapozva építette civilizációját a megelőző 1500 év során. Változtatták vagy módosították ezt a szöveget története során? A Holt-tengeri tekercsek fényt deríthetnek erre a kérdésre. Szóval mit találtak?
„Ezek a [DDS-ek] megerősítik a maszoréta szöveg pontosságát… Kivéve néhány esetet, amikor a helyesírás és a nyelvtan különbözik a holt-tengeri tekercsek és a maszoréta szöveg között, a kettő elképesztően hasonló.”Norton úr. 1992. Manuscripts of the Old Testament in The Origin of the Bible .
A tudósok szinte semmi változást nem találtak a héberben a maszoréta szöveg és a holt-tengeri tekercsek között, bár 1000 évet ugrottak vissza. Összehasonlításképpen nézzük meg, mennyit változott az angol nyelv az elmúlt 700 évben, de a figyelemre méltó héber szöveg ilyen hosszú ideig statikus maradt.
Photograph: The Israel Antiquities Authority , Public domain, via Wikimedia Commons
.jpg){kind=link}
A Holt-tengeri tekercsek jelentősége a Biblia integritása szempontjából
A Holt-tengeri tekercsek alátámasztják a Bibliának a hitelességre vonatkozó elsődleges igényét. Az Újszövetség azt állítja, hogy Jézus teljesíti Isten tervét, amelyet az emberi történelem kezdete óta hirdetett. A sok ószövetségi prófécia, amelyet élete során beteljesedett, központi bizonyítékot vagy bizonyítékot szolgáltat erre az állításra. Az érvelés olyan egyszerű, mint amilyen logikus. Bármilyen okos, művelt vagy hozzáértő ember sem ismeri a jövőt, különösen, ha több száz évre előre tekint. De Isten ismeri, sőt beállítja a jövőt. Tehát ha találunk olyan írásokat, amelyek helyesen prófétálják a több száz évre nyúló monumentális események apró részleteit, akkor azokat Isten ihlette, nem pedig csak emberek gondolták ki. Gondolhatunk arra, hogy az ószövetségi próféciák zárat képeznek, és arra várnak, hogy a kulcs „beleférjen” a zárba, hogy kinyithassa azt. Jézus azt állította, hogy ő az a kulcs.
Fénykép: The Israel Antiquities Authority , Public domain, via Wikimedia Commons
A Holt-tengeri tekercsek előtt azonban nem volt végleges bizonyítékunk arra, hogy ezek a próféciák valóban írásba kerültek az előre látott események előtt. Néhányan elvetették őket azzal az érvvel, hogy például Jézus ószövetségi próféciáit talán i.sz. 200-ban „beillesztették” az Ószövetségbe. Mivel i.sz. 900 előtt nem létezett héber ószövetségi szöveg, ezt az ellenvetést nem lehetett gyorsan megcáfolni. De a Holt-tengeri tekercsekkel kapcsolatban azt találjuk, hogy ezeket a próféciákat legkésőbb ie 100-ban, 130 évvel azelőtt, hogy Jézus tanított, csodákat tett és feltámadt a halálból, valóban lejegyezték.
Az ószövetségi próféciák a holt-tengeri tekercsekben
Tehát a Holt-tengeri tekercsek azt bizonyítják, hogy a próféciák nyomtatásban megjelentek, mielőtt Jézus beteljesítette őket. A Holt-tengeri tekercsekben található próféciák a következők:
- A Nő eljövendő Magva
- Jézus áldozatának helyszíne
- A nap Jézus áldozatának naptárában
- A nap Jézus feltámadásának naptárában
- Jézus keresztre feszítésének részletei, beleértve a kezének és lábának átszúrását
- Jézus áldozatának jelentősége, mint aki hordozza a bűneinket
- Jézus feltámadása
- A közelgő szűz születés
- Jézus neve megjósolta
- Az az év, amikor Jézus a Messiásként jelenik meg
- A Passió Hete napi eseményei
- Az eljövendő “Emberfia”
A Holt-tengeri tekercsek és Izrael
A világ 1948-ban fedezte fel a Holt-tengeri tekercseket. Ez ugyanabban az évben volt, amikor Izrael közel 2000 éves zsidó száműzetés után új nemzetté ébredt. A 20. század e két központi eseményének időpontja , mivel ugyanaz az év, figyelemreméltó visszatérésüket világunkba még úgy is tűnik, mintha egy Felsőbb Erő ütemezte volna. A Holt-tengeri tekercsek már a felfedezésükkor is arra utalnak, hogy a Jézus több ezer évvel ezelőtti eljövetelét előre elrendelő elme a jelek szerint még ma is szervez eseményeket.