.jpg){kind=link}
Amikor 2014-ben megjelent a Noé című film , nagy volt a felhajtás és a vita. A kritikusok megkérdőjelezték a cselekményt, amiért nem követték a bibliai beszámolót. Az iszlám világban több ország betiltotta a filmet, mivel az iszlámban szigorúan tiltott prófétát ábrázolt. De ezek a kérdések jelentéktelenek egy sokkal mélyebb és hosszabb ideig tartó vitához képest.
Valóban történt ilyen világméretű árvíz? Ez egy olyan kérdés, amelyet érdemes feltenni.
Világszerte számos kultúra őrzi múltjában a nagy árvíz legendáit . Nincsenek összehasonlítható mítoszok más katasztrófákról, például földrengésekről, vulkánokról, erdőtüzekről vagy pestisjárványokról oly sok széles körben elterjedt kultúrában, mint ezek az árvízi beszámolók. Tehát léteznek antropológiai bizonyítékok egy múltbeli globális árvíz emlékére. De létezik-e ma olyan tárgyi bizonyíték, amely arra utal, hogy Noé özönvize a múltban történt?
Az árvíz mozgó ereje a szökőárban
Kezdjük azzal, hogy sejtjük, mit tett volna a földdel egy ilyen árvíz, ha megtörténik. Egy ilyen árvíz minden bizonnyal elképzelhetetlen mennyiségű vizet jelentene, amely nagy sebességgel és mélységben mozogna kontinentális távolságokon. A nagy sebességgel mozgó nagy mennyiségű víznek nagy a mozgási energiája (KE=½*tömeg*sebesség 2 ). Ez az oka annak, hogy az árvizek olyan pusztítóak. Tekintsünk képeket a Japánt pusztító 2011-es szökőárról . Ott láttuk a kinetikus vízenergia által okozott kiterjedt károkat. A cunami könnyen felkapott és szállított nagy tárgyakat, például autókat, otthonokat és csónakokat. Még az atomreaktorokat is megbénította az útjában.
Üledékek és üledékes kőzet
Így, ha a víz sebessége nő, egyre nagyobb hordalékot vesz fel és szállít. A víz sebességének növekedésével szennyeződés, majd homok, majd sziklák és még sziklák is hordódnak.
Ezért barnák a megduzzadt és áradó folyók. Fel vannak töltve üledékkel (talaj és kőzet), amelyet azokról a felületekről szedtek fel, amelyeken a víz haladt.
Amikor a víz elkezd lelassulni, és elveszti mozgási energiáját, leejti ezt az üledéket. Ez réteges rétegekben rakódik le, úgy néz ki, mint egy palacsintaréteg, és egy különleges kőzetfajtát eredményez – üledékes kőzetet.
A történelemben kialakult üledékes kőzet
Könnyen felismerhető az üledékes kőzet védjegyeként egymásra halmozott, palacsintaszerű rétegeiről. Az alábbi ábra mintegy 20 cm vastag üledékrétegeket mutat be (a mérőszalagból), amely a 2011-es pusztító japán cunami során rakódott le.
A szökőárak és a folyók áradásai jóval azután hagyják maguk mögött az üledékes kőzeteket, hogy az árvíz levonult, és a dolgok visszatértek a normális kerékvágásba.
Tehát találunk-e olyan üledékes kőzeteket, amelyek hasonlóképpen a Biblia szerint bekövetkezett globális árvíz jelei? Ha felteszed ezt a kérdést, és körülnézel, látni fogod, hogy az üledékes kőzet szó szerint beborítja bolygónkat. Ezt a fajta palacsintarétegű sziklát az autópálya-vágott utakon lehet észrevenni. Az üledékes kőzet és a japán cunamik által keltett rétegek közötti különbség a puszta méret. Mind oldalirányban a földön, mind az üledékes rétegek függőleges vastagságában eltörpülnek a cunami üledékrétegek mellett. Vegyünk néhány fotót, amelyek üledékes kőzetekről készültek, ahol utaztam.
Üledékes rétegek a világ körül
Tehát egy szökőár pusztított Japánban, de centiméterben mért üledékrétegeket hagyott maga után, és néhány kilométerre kiterjedt a szárazföld belsejébe. Akkor mi okozta a gigantikus és az egész kontinenst átfogó üledékes képződményeket, amelyek szinte az egész földkerekségen (beleértve az óceán fenekét is) megtalálhatók? Ezek függőlegesen több száz méterben, oldalirányban több ezer kilométerben mérik. A mozgó víz létrehozta ezeket a hatalmas rétegeket valamikor a múltban. Lehet, hogy ezek az üledékes kőzetek Noé áradatának jelei?
Az üledékes képződmények gyors lerakódása
Senki sem vitatja, hogy hihetetlenül nagy kiterjedésű üledékes kőzet borítja a bolygót. A kérdés arra irányul, hogy vajon egy esemény, Noé özönvize, lerakta-e a legtöbb üledékes kőzetet. Alternatív megoldásként egy sor kisebb esemény (például a 2011-es japán cunami) felépítette őket idővel? Az alábbi ábra ezt a másik koncepciót szemlélteti.
Az üledékképződés ezen modelljében (úgynevezett neokatasztrófa ) nagy időintervallumok választják el egymástól a nagy hatású üledékes események sorozatát. Ezek az események üledékes rétegeket adnak az előző rétegekhez. Tehát idővel ezek az események felépítik azokat a hatalmas képződményeket, amelyeket ma szerte a világon látunk.
Talajképződmény és üledékes rétegek
Vannak olyan valós adatok, amelyek segíthetnek a két modell közötti értékelésben? Nem olyan nehéz észrevenni. Sok ilyen üledékes képződmény tetején azt láthatjuk, hogy talajrétegek alakultak ki. Így a talajképződés fizikai és megfigyelhető mutatója az üledéklerakódás utáni idő múlásának. A talaj horizontoknak nevezett rétegekké alakul (A horizont – gyakran szerves anyagoktól sötét, a B horizont – több ásványi anyaggal stb.).
Tengerfenék bioturbációja és üledékes kőzetek
Az óceán élővilága az óceánfenéket alkotó üledékrétegeket is megjelöli tevékenységük jeleivel. A féreglyukak, a kagylóalagutak és az élet egyéb jelei (amelyek bioturbációként ismertek ) árulkodó életjeleket adnak. Mivel a bioturbációhoz némi idő szükséges, jelenléte a rétegek lerakódása óta eltelt idő elteltét mutatja.
Talajok és bioturbáció? Mit mondanak a sziklák?
Ezekkel a meglátásokkal felvértezve a talajképződés vagy a bioturbáció bizonyítékait kereshetjük ezeken az „Idő múlik” réteghatárokon. Végtére is, a neokatasztrófa azt mondja, hogy ezek a határok jelentős időszakokig ki voltak téve a szárazföldön vagy a víz alatt. Ebben az esetben arra kell számítanunk, hogy ezen felületek némelyike fejlett talaj- vagy bioturbációs mutatókkal rendelkezik. Amikor a későbbi árvizek betemették ezeket az időhatárfelületeket , a talaj vagy a bioturbáció is betemetett volna. Tekintse meg a fenti és lenti képeket. Lát-e bizonyítékot akár talajképződésre, akár bioturbációra a rétegekben?
A fenti képen vagy az alábbi képen nincs bizonyíték talajrétegekre vagy bioturbációra. Figyelje meg a Hamilton meredélyről készült fotót, és nem fog látni semmiféle bioturbációt vagy talajképződést a rétegeken belül. Csak a felső felületeken látunk talajképződményeket, amelyek csak az utolsó réteg lerakódása után jelzik az idő múlását. A rétegrétegeken belüli időindikátorok, például talaj vagy bioturbáció hiányából úgy tűnik, hogy az alsó rétegek a felsővel szinte egy időben alakultak ki. Pedig ezek a képződmények mind függőlegesen 50-100 méterig terjednek.
Törékeny vagy hajlékony: üledékes kőzetek gyűrődése
A víz áthatol az üledékes kőzeten, amikor kezdetben üledékes rétegeket rak le. Így a frissen lerakott üledékes rétegek nagyon könnyen meghajlanak. Hajlékonyak. De csak néhány év kell ahhoz, hogy ezek az üledékes rétegek kiszáradjanak és megkeményedjenek. Amikor ez megtörténik, az üledékes kőzet törékennyé válik. A tudósok ezt a Mount St Helens 1980-as kitöréséből, majd egy 1983-as tókitörésből tanulták meg. Mindössze három év kellett ahhoz, hogy ezek az üledékes kőzetek törékennyé váljanak.
A törékeny kőzet elpattan hajlítási igénybevétel hatására. Ez a diagram az elvet mutatja.
A rideg Niagara meredek
Ezt a fajta sziklatörést láthatjuk a Niagara lejtőn. Miután ezeket az üledékeket lerakták, törékennyé váltak. Amikor később egy kiemelkedés felnyomta az üledékes rétegek egy részét, azok elpattantak a nyírófeszültség alatt. Így alakult ki a Niagara meredély, amely több száz mérföldön keresztül fut.
Ezért tudjuk, hogy a Niagara meredek felemelkedése azután történt, hogy ezek az üledékes rétegek törékennyé váltak. Ezen események között legalább annyi idő volt, hogy a rétegek megkeményedjenek és rideggé váljanak. Ez nem tart hosszú éveket, de eltart néhány évig, amint azt a Mount St. Helens is megmutatta.
Rugalmas üledékes képződmények Marokkóban
Az alábbi képen Marokkóban fényképezett nagy üledékes képződmények láthatók. Látható, hogyan hajlik a rétegképződmény egységként. Nincs bizonyíték a rétegek pattanására sem feszítés (széthúzás), sem nyírás (oldalirányú szakadás) hatására. Ezért ennek az egész függőleges képződménynek még hajlékonynak kellett lennie hajlításkor. De csak néhány év kell ahhoz, hogy az üledékes kőzet törékennyé váljon. Ez azt jelenti, hogy a képződmény alsó rétegei és felső rétegei között nem lehet jelentős időintervallum. Ha ezek között a rétegek között lett volna „idő áthaladása”, akkor a korábbi rétegek törékennyé váltak volna. Akkor inkább eltörtek volna és elpattantak volna, mintsem meghajlottak volna, amikor a formáció eltorzul.
A Grand Canyon hajlékony képződményei
Ugyanilyen típusú hajlítást láthatunk a Grand Canyonban is. Valamikor a múltban egy felemelkedés ( monoklin néven ismert ) történt, hasonlóan ahhoz, ami a Niagara meredekséggel történt. Ez a formáció egyik oldalát egy mérfölddel, azaz 1,6 km-rel függőlegesen megemelte. Ezt láthatja a 7000 láb magasságból, összehasonlítva a 2000 lábbal a kiemelkedés másik oldalán. (Ez 5000 láb magasságkülönbséget ad, ami metrikus mértékegységben 1,5 km). De ez a réteg nem úgy pattant ki, mint a Niagara meredeksége. Ehelyett az alakzat alján és tetején is meghajlott. Ez azt jelzi, hogy még mindig hajlékony volt az egész formációban. Nem telt el elég idő az alsó és a felső réteg lerakódása között ahhoz, hogy az alsó rétegek törékennyé váljanak.
Így ezeknek a rétegeknek az aljától a tetejéig terjedő időtartama legfeljebb néhány év. (Az az idő, ami alatt az üledékes rétegek megkeményítenek és törékennyé válnak).
Tehát nincs elég idő az alsó és a felső rétegek között egy sor árvízi eseményhez. Ezeket a gigantikus kőzetrétegeket – több ezer négyzetkilométernyi területen – egy lerakódásban rakták le. A sziklák Noé özönvízéről tanúskodnak.
Noé áradása vs. árvíz a Marson
Az az elképzelés, hogy Noé özönvize valóban megtörtént, nem szokványos, és el kell gondolkodni rajta.
De legalább tanulságos megfontolni modern korunk iróniáját. A Mars bolygó csatornázást és az üledékképződés bizonyítékait mutatja. Ezért a tudósok azt feltételezik, hogy a Marsot egyszer elöntötte egy hatalmas árvíz.
Ezzel az elmélettel az a nagy probléma, hogy még soha senki nem fedezett fel vizet a Vörös Bolygón. De víz borítja a Föld felszínének 2/3-át. A Föld annyi vizet tartalmaz, hogy egy simított és lekerekített földgömböt 1,5 km mélységig ellepjen. Kontinentális méretű üledékes képződmények, amelyek úgy tűnik, gyorsan lerakódott egy pusztító kataklizma során, borítják a Földet. Mégis sokan eretnekségnek tartják azt a feltételezést, hogy valaha is történt ilyen árvíz ezen a bolygón. De a Mars esetében aktívan foglalkozunk vele. Ez nem kettős mérce?
Úgy tekinthetjük a Noé-filmet, mint egy hollywoodi forgatókönyvként megírt mítosz újrajátszását. De talán át kellene gondolnunk, vajon maguk a sziklák nem kiáltanak-e ettől a kőfeliratokra írt vízözöntől.