A pszichológia két görög szóból származik. A „–ológia” a λόγος ( logos = szó, tanulmányozása), a „Psych” pedig a ψυχή (psuché = lélek, élet) szóból származik. Ezért a pszichológia lelkünk vagy elménk, érzelmeink, viselkedésünk és intellektusunk tanulmányozása. A pszichológia mint akadémiai tanulmány a XIX.
A pszichológia egyik legismertebb úttörője Sigmund Freud ( Sigismund Schlomo Freud 1856-1939), a pszichológia pszichoanalízisként ismert ágának megalapítója volt. Bár orvosként tanult, Freud felkeltette érdeklődését a hipnózis használata a rendellenességek feltárásának és kezelésének eszközeként. Miután lemondott orvosi tisztségéről, Freud élete hátralévő részét a személyiségzavarok megértésének és kezelésének szentelte.
Zsidó származása és világi zsidó identitása mélyen áthatotta elméleteinek alakulását, amit számos életrajzíró is hangsúlyozott. Korai munkatársai és a pszichoanalízis megalapozói szinte kivétel nélkül zsidók voltak – ahogy első híres páciense, Anna O. is, aki megőrizte erős zsidó identitását.
Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a zsidó gondolkodás éleslátása és szellemi ereje olyan új távlatokat nyitott meg az emberiség számára, amelyek segítségével mélyebben érthetjük meg önmagunkat és lelki működésünket.
Freud és Jézus mint Befolyásos Zsidók
Freud és munkatársai korántsem voltak az egyedüli alakok, akik hozzájárultak pszichénk megértéséhez. Több mint 1900 évvel Freud előtt a názáreti Jézus tanításai érdemlik meg a figyelmet, különösen, amikor a te és az én ψυχή-ről, vagyis lélekről beszélünk.
Jézus életét és tanításait a zsidó hagyományokból kutatjuk, és úgy véljük, hogy ő testesíti meg a zsidó nemzet végső célját. Ennek fényében tanításai bizonyos mértékig párhuzamba állíthatók a zsidó nép történelmi tapasztalataival. (következtetésről itt lehet olvasni). Most tehát rátérünk arra, mit mondott Jézus a pszichénkről, vagyis a lelkünkről.
Freud az emberi lélekről alkotott radikális elméletei miatt ma is megosztó személyiség. Ő vezette be és tette ismertté az úgynevezett Ödipusz-komplexumot amely szerint a kisfiú bizonyos fejlődési szakaszban szexuális vonzalmat érez az anyja iránt, és verseng az apjával. Freud feltételezte a libidó létezését, vagyis azt a szexuális energiát, amely befolyásolja mentális folyamatainkat és érzelmi kötődéseinket. Úgy gondolta, hogy ezt az energiát nem szabad elfojtani, hanem egészséges módon ki kell elégíteni.
Jézus és a mi Lelkivilágunk
Jézus ma is polarizáló alak marad, nagyrészt az emberi lélekről szóló tanításai miatt. Íme két diskurzusa a ψυχή-ről, amelyek a mai napig sok vitát váltanak ki
24 Ezután Jézus így szólt tanítványaihoz: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen.25 Aki meg akarja menteni életét, (ψυχή, lelke, psziché),elveszíti, aki azonban értem elveszíti (ψυχή , lelke, psziché), az megtalálja. 26 Mi haszna van az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de lelke (ψυχή, psziché) kárát vallja? Mit is adhatna az ember cserébe a lelkéért (ψυχή, psziché)?
Máté 16:24-26
Jézus Paradoxona a Lélekről (ψυχή)
Jézus paradoxonnal tanít a lélekről (ψυχή). Ez a paradoxon egy magától értetődő igazságból fakad: a lelkünket nem tudjuk tartósan megtartani. Nem számít, mit értünk el az életben – legyen az iskolai végzettség, vagyoni helyzet, lakóhely, hatalom vagy tekintély –, a halál pillanatában a lelkünk elvész. Nem tudjuk megtartani a ψυχή-t. Óhatatlanul elveszik.
Ebből kiindulva néhány feltételezés, hogy ennek tudatában kell élnünk, és teljes mértékben maximalizálni a ψυχή élményét annak átmeneti létezése során, a ψυχή lehető legnagyobb védelmével és megőrzésével. Ezt a nézetet Freud vallotta.
Jézus azonban figyelmeztet minket arra, hogy az ember végleg elveszítheti a lelkét. Ezzel szemben megalkotja a ψυχή paradoxonját, és ragaszkodik hozzá, hogy adjuk át neki lelkünket – csak így tudjuk valóban megőrizni azt. Valójában arra hív minket, hogy bízzunk benne annyira, hogy lemondjunk arról, amit nem tudunk megtartani, és így végleg visszanyerjük lelkünket. Fontos hangsúlyozni, hogy nem egy egyháznak, vallásnak vagy vallási vezetőnek kell átadnunk a ψυχή-t, hanem neki, magának Jézusnak.
Jézus Második ψυχή Paradoxona
Legtöbben habozunk elhinni Jézusnak, hogy rábízzuk lelkünket. Inkább azzal próbálkozunk, hogy megőrizzük, védjük és gyarapítsuk ψυχή-nket. Ám ezzel nem a békét, pihenést és nyugalmat találjuk meg, hanem fáradtságot és megterheltséget. Jézus ezt a tapasztalatot használta fel, amikor tanította a ψυχή második paradoxonját.
Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket. 29 Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s megtaláljátok lelketek nyugalmát (ψυχή, psziché). 30 Az én igám édes, és az én terhem könnyű.
Máté 11:28-30
A történelem során az emberek ökröket, szamarakat és lovakat vontak igába, hogy elvégezzék a legnehezebb feladatokat, amelyek a mezőgazdaság kezdete óta fárasztották az emberiséget – a föld szántását. Az „iga” tehát a nehéz munka metaforája, amely teljesen kifárasztja az embert. Jézus azonban, amikor ránk vetette paradoxonát, ragaszkodik ahhoz, hogy az az iga, amelyet ránk vetne, megpihenteti a lelkünket. Életünk békét fog megtapasztalni, amikor felöltjük az igáját.
Azt Tedd, amit Prédikálsz
Míg a nyugati világ széles körben alkalmazta Freud doktrínáját — különösen az önmegvalósítás, a jelentés és a felszabadulás keresésében a szexualitás terén —, paradox módon Freud soha nem élt saját elvei szerint a családjában. Radikális társadalmi innovátorként, különösen a nemek viszonyában, otthon viszont teljesen konzervatív volt. Felesége alázatosan követte szigorú napirendjét, és még a fogkrémét is ő kente a fogkeféjére. Szexuális elméleteiről soha nem beszélt vele. Fiait elküldte háziorvosukhoz, hogy tanuljanak a szexről. Nővéreit és lányait szigorúan ellenőrizte, nem engedte, hogy dolgozni menjenek, és otthon tartotta őket varrásra, festésre és zongorázásra.
Ezzel szemben Jézus tanításait először saját életére alkalmazta. Amikor tanítványai versengésből és féltékenységből vitatkoztak, Jézus közbelépett:
25 Jézus azonban odahívta őket magához, és így szólt hozzájuk: „Tudjátok, hogy akiket a világ urainak tartanak, zsarnokoskodnak a népeken, a hatalmasok meg a hatalmukat éreztetik velük. 26 A ti körötökben ne így legyen. Aki közületek nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok, 27 s aki első akar lenni, legyen a cselédetek.28 Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak, és odaadja az életét (ψυχή) váltságul sokakért.
Máté 20:25-28
Jézus úgy vállalta az igát, hogy az életét úgy élte, hogy szolgáljon, nem pedig úgy, hogy szolgáljanak neki. Olyannyira, hogy lelkét adta váltságdíjként sokakért.
Az Igazán Könnyű Iga?
Vitatkozhatunk azon, hogy Jézus igája valóban könnyű-e, és valóban megnyugvást hoz-e. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az ember életének előrehaladása a freudi úton gyakran fárasztó terheket ró ránk. Gondoljunk csak bele, hová jutottunk az elmúlt száz év Freud-elméleteinek alkalmazása után. Mi uralja a címlapokat és a közösségi média hírfolyamait? #MeToo, aszexualitás, Epstein-ügy, véget nem érő szexuális erőszakkal kapcsolatos vádak, valamint az endemikus pornográfia-függőség. Amikor azt hisszük, hogy előreléptünk, érdemes megnézni, valójában hol tartunk.
Freud és Jézus: Meglátásaikat Alátámasztó Hitelesítő Adatok
Freud hitelessége és elképzeléseinek megalapozottsága azon a feltételezésen alapult, hogy elméletei tudományosak. De mennyire voltak valóban tudományosak? Tanulságos, hogy Freud soha nem fejlesztette tovább elképzeléseit a megfigyelés és kísérletezés szigorú tudományos módszerei alapján. Inkább esettanulmányok formájában mesélte el a történeteket, akárcsak korának más szépirodalmi alkotói, ám ezekbe írásaiba az igazság meggyőződését csempészte, és mi hittünk neki. Ahogy Freud maga is mondta…
Még mindig furcsának tűnik, hogy az általam írt esettörténeteket novellákként kell olvasni, és hogy, ahogy lehet mondani, hiányzik a tudomány komoly bélyege.
Amint azt Paul Johnston, A History of the Jews idézi. 1986, 416. o
Jézus hitelessé tette a (ψυχή)-ról szóló tanítását azzal, hogy nemcsak alkalmazta, hanem azzal is, hogy hatalmát mutatta be (ψυχή) felett.
Azért szeret az Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd újra visszavegyem. 18 Nem veszi el tőlem senki, magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van rá hatalmam, hogy visszavegyem. Ezt a parancsot kaptam az Atyától.
János 10:17-18
A (ψυχή)-be való betekintését nem egy általa írt dolgozatra vagy egy általa szerzett hírnévre alapozta, hanem a feltámadására .
Ezután elmélyülünk abban, hogy mit ért „Atyám” alatt. Ezt úgy tesszük, hogy reflektálunk az eljövendő mesterséges intelligencia-alapú virtuális valóságokra, amelyek nyomokat adnak fizikai valóságunk forrásához. Kezdjük azzal, hogy átgondoljuk azokat az alapvető építőelemeket, amelyekre civilizációnk épült – az ábécé, a tényleges betűk, valamint a Google anyavállalata, az Alphabet .
- A zsidók története, Paul Johnson. 1987. 413. o.