A karácsonyt elsődleges globális ünnepként tartják számon, amelyet a világ minden táján ünnepelnek. A karácsonyi ünnepségek tele vannak zenével, ételekkel, díszekkel és ajándékokkal – miközben az ünneplés pontos módja nemzetenként eltérő. De történelmi magjában a karácsony egy szegény zsidó fiú születését ünnepli, aki alig több mint 2000 éve született.
A karácsony egyedülálló lényege különös iróniává válik, amikor ráébredünk, hogy az egyetlen nép, amely elkerüli a karácsonyi ünneplést, éppen a zsidó nép — az a nép, amelyből ez a zsidó fiú született, aki megszülte a hagyományt. Már ez az ellentmondás önmagában is indokolttá teszi, hogy felfedezzük a karácsonyi történet valódi jelentését, amit most meg is teszünk.
A Zsidó Születés Története: Jobb, mint a Mikulás
A fiú születése körüli dráma szereplői szinte mindegyike zsidó volt. A két történész közül az egyik, aki dokumentálta a történetet, szintén zsidó volt.
Az intrika, a feszültség és az ünneplés, amely ennek a zsidó csecsemőnek a születését övezi, és amelyet egy zsidó levita jegyzett fel, elhalványítja a későbbi karácsonyi kiegészítéseket, mint a Mikulás, az Északi-sark és a manók a Mikulás műhelyében.
Levi, más néven Máté, biztosítani akarta, hogy tudjuk: a kisfiú, akiről írt, zsidó volt. Ezért ezzel a mondattal kezdte beszámolóját — az első mondattal az evangéliumban és az egész Újszövetségben.
„Ez Jézus, a Messiás, Dávid fia, Ábrahám fia származásáról szól.”
Máté 1:1
Jézus, Dávid és Ábrahám a történelmi idővonalon. Jézus i.e. 4-ben született, mivel az evangéliumok szerint Heródes él a születésekor.
Nemcsak Ábrahám fia volt, mint minden zsidó, hanem a neves Dávid király közvetlen leszármazottja is! Milyen téma kelthetne ennél nagyobb várakozást? Természetesen nem a Mikulás.
Jézus Születésének Elbeszélése
Milyen körülmények között született Jézus? Máté feltűnő részletességgel mesél.
18 Jézus Krisztus születésének ez a története: Anyja, Mária, Józsefnek a jegyese, még mielőtt egybekeltek volna, úgy találtatott, hogy gyermeket fogant a Szentlélektől.
19 Férje, József igaz ember volt, nem akarta a nyilvánosság előtt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el.
20 Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt hozzá: „József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet Máriát, hiszen a benne fogant élet a Szentlélektől van! 21 Fiút szül, akit Jézusnak nevezel el, mert ő szabadítja meg népét bűneitől.”
22 Ezek azért történtek, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta szavával mondott:
23 Íme, a szűz fogan és fiat szül, Emmánuel lesz a neve.Ez azt jelenti: Velünk az Isten.24József erre fölébredt álmából és úgy tett, ahogy az Úr angyala parancsolta. Magához vette feleségét, 25 de nem ismerte meg, míg világra nem hozta fiát, akinek a Jézus nevet adta.
Máté 1:18-25
A Szűzi Születés
Máté gyorsan egy súlyos kérdés közepébe vezet minket, ugyanis határozottan állítja, hogy Mária szűzként hozta világra gyermekét. Lukács, egy másik evangéliumíró, további részleteket is elárul erről az eseményről.
Isten elküldte Gábriel angyalt Názáretbe, egy galileai városba, 27 egy szűzhöz, aki megígérte, hogy feleségül veszi egy József nevű férfit, aki Dávid leszármazottja. A szűz neve Mária. 28 Az angyal odament hozzá, és így szólt: „Üdvözöllek, te, aki nagyon kedves! Az Úr veled van.”
29 Máriát nagyon megzavarta a szava, és azon töprengett, miféle üdvözlés lehet ez. 30 De az angyal ezt mondta neki: Ne félj, Mária! kegyelmet találtál Istennél. 31 Fogansz és fiút szülsz, akit Jézusnak kell nevezned. 32 Nagy lesz, és a Magasságos Fiának fogják hívni. Neki adja az Úr Isten az ő atyjának, Dávidnak a trónját, 33 és ő uralkodik Jákob utódai felett mindörökké; birodalmának soha nem lesz vége.”
34 „Hogy lesz ez – kérdezte Mária az angyaltól –, mivel szűz vagyok?”
35 Az angyal így válaszolt: „A Szentlélek száll rád, és a Magasságos ereje beárnyékol téged. Így a születendő szentet Isten Fiának fogják hívni.”Lukács 1:26-35
Meglepő módon a rabbinikus zsidó források felfedik a szűztől való születésbe vetett hitüket. A szűztől való születés témája egészen Ádámig és Éváig nyúlik vissza, csodálatos természetét Izsák születése vetítette előre.
Jézus születésének részletei Lukács Szerint
Lukács így folytatja Jézus születésének eseményeit:
Azokban a napokban történt, hogy Augusztusz császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze.2 Ez az első összeírás Quiriniusz, Szíria helytartója alatt volt.3 Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják.
4 József is fölment Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott,5 hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt.6 Ott-tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje.7 Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson.
Pásztorok Jézus születésekor
8 Pásztorok tanyáztak a vidéken, kint a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték nyájukat.9 Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala, és beragyogta őket az Úr dicsősége. Nagyon megijedtek.10 De az angyal így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek, és az lesz majd az egész népnek.11 Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában.12 Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket.”
13 Hirtelen mennyei seregek sokasága vette körül az angyalt, és dicsőítette az Istent ezekkel a szavakkal:
14 „Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakarat embereinek!”
15 Mihelyt az angyalok visszatértek a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: „Menjünk el Betlehembe, hadd lássuk a valóra vált beszédet, amit az Úr tudtunkra adott!”
16 Gyorsan útra keltek, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő gyermeket. 17 Miután látták, az ezen gyermekről nekik mondottak alapján ismerték fel.18 Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok beszédén.19 Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat, és szívében egyeztette.20 A pásztorok hazatértek, dicsőítették és magasztalták az Istent mindenért, amit csak hallottak, és úgy láttak, ahogy tudtul adták nekik.
Lukács 2:1-20
A Bölcsek Betlehembe Látogatnak
A napkeleti bölcsek látogatása szinte mindig része a betlehemi történetnek. Máté így számol be róla:
Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idején, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, 2 és ezt kérdezték: Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.
3 Amikor ezt Heródes király meghallotta, nyugtalanság fogta el, és vele együtt az egész Jeruzsálemet. 4 Összehívott minden főpapot és a nép írástudóit, és megkérdezte tőlük, hol kell megszületnie a Krisztusnak.
5Azok ezt mondták neki: A júdeai Betlehemben, mert így írta meg a próféta:
6 „Te pedig, Betlehem, Júda földje, semmiképpen sem vagy a legkisebb Júda fejedelmi városai között, mert fejedelem származik belőled, aki legeltetni fogja népemet, Izráelt.”
(Mikeás 5:2)
7 Ekkor Heródes titokban hívatta a bölcseket, és gondosan kikérdezte őket, hogy mikor jelent meg a csillag, 8 majd elküldte őket Betlehembe, és ezt mondta: Menjetek el, és kérdezősködjetek a gyermek felől; mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és imádjam őt!
A Bölcsek Megtalálják a Kis Jézust
9 Miután meghallották a király szavait, elindultak, és a csillag, amelyet felemelkedésekor láttak, előttük haladt, mígnem megállt a hely fölött, ahol a gyermek volt. 10 Amikor meglátták a csillagot, nagyon megörültek. 11 A házhoz érve meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Aztán kinyitották kincseiket, és aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak neki.
Máté 2:1-11
A messziről érkező nem zsidó bölcsek azért jönnek, hogy találkozzanak a ‘zsidók királyával’, miközben a zsidó vezető réteg — Nagy Heródes vezetésével — zavarba jön ennek a királynak a születéséről szóló hírtől. Ez előrevetít egy mintát, amely az elmúlt kétezer év során alig változott.
Jézus Eljövetele Zsidó Nézőpontból
Valójában Jézus karácsonyi születési beszámolója folytatja azt a narratívát, amely úgy ábrázolja őt, mint a zsidó archetípust, aki minden népet megáld – beleértve engem és téged is. Kétezer évvel ezelőtt, Ábrahám történetétől kezdve (i.e. 2000-ben), Isten megígérte
… minden nép a földön áldott lesz általad (Ábrahám).
1Móz 12:3
Ez zarándoklatra indította Ábrahámot idős korában az Ígéret Földjére. Azonban sok év telt el fia, Izsák születése előtt. Izsák születése Ábrahám századik évében éppen olyan csodálatos volt, mint Jézus szűztől való születése. Jézus születése Izsák születését tükrözi, hogy hangsúlyozzák ezt az archetípusú zsidó szerepet.
Megismételve a Zsidó Prófétákon Keresztül
A jövőbeli áldás reménye minden nép számára meghatározó fordulatot vett évszázadokkal később, amikor Isten Ézsaiás prófétán keresztül (Kr. e. 700) felszólított minden nemzetet, hogy:
halljátok ezt, ti távoli nemzetek:
Ézsaiás 49:1
Isten ezután bemutatta eljövendő „szolgáját”, mint Izraelt , a zsidó nemzet archetípusát vagy megtestesülését.
Azt mondta nekem: Te vagy az én szolgám,Izrael, akiben megmutatom dicsőségemet.
Ézsaiás 49:3
Elhozza ezt az áldást minden nemzetre (pogányokra)
Világossággá teszlek téged a pogányok számára is, hogy üdvösségem elérje a föld végső határait.”
Ézsaiás 49:6
Ugyanakkor ez a szolga furcsán utálatos marad saját nemzetével szemben.
Ezt mondja az Úr – Izráel Megváltója és Szentje – annak, akit a nemzet megvetett és utált
Ézsaiás 49:7
A karácsony felfedi ennek az „áldásnak” a kettős beteljesülését, mivel a nemzetek világszerte ünneplik a karácsonyt, miközben saját népe nem ismeri el Jézust.
Mi több, sokan közülünk, a nemzetek fiai közül, ma már nem értjük Jézus jelentőségét vagy küldetését. Karácsonykor talán még megemlékezünk róla, de az év többi részében legfeljebb a tudomány előtti európai korszak egyik kulturális maradványaként tekintünk rá.
Jézus Felfedezése Zsidó Szemszögből
Talán a probléma egy része abból fakad, hogy a kereszténység nemzetei már nem zsidó szemszögből tekintenek Jézusra. Pedig amikor Máté és Lukács elkezdik beszámolójukat Jézus születéséről, a négy evangélium mindvégig Jézust teljes mértékben zsidóként ábrázolja.
E beszámolók egy merész gondolatot vetnek fel: hogy Jézus önmagában testesíti meg Izrael egészét. Az evangéliumok szemszögéből Jézus Izrael archetípusa, mintaalakja, beteljesülése vagy lezárása.
De vajon alátámasztja ezt valami?
És mit jelent ez számunkra?
Ha Jézust zsidó szemüvegen keresztül vizsgáljuk, személye és küldetése élőbbé, valóságosabbá és személyesen is jelentőségtelivé válik – ahelyett, hogy elhalványulna és távolinak tűnne, ahogyan sokak számára ma. Jézus így egy isteni terv összefüggésében jelenik meg előttünk. Ez lehetőséget ad arra, hogy kapcsolatba lépjünk vele úgy, ahogy kortársai is tették – amikor még nagy, életszerű és megragadható volt. Így érthetjük meg igazán, mit jelent az, hogy ő az „áldás” és a „világosság a nemzetek számára”.
Ezért folytatjuk Jézus kutatását ezen a zsidó szemüvegen keresztül. Áttekintjük az ő születése és az első izraelita, Izsák születése közötti kapcsolatot, utalva Jézus szerepére a nemzetében. Ezután folytatjuk gyermekkori túlélési menekülését, amelyet Anne Frank története illusztrál, tovább fejlesztve szerepét, hogy megáldjon minden embert.